Fegyelem? Mi az hogy ennek az a címe, hogy fegyelem? Discipline...
Ekkora káoszt még nem olvastam.
És nem jó káosz, hanem... Ez mi a jó isten akart lenni káosz.
Ez a képregény egyértelműen abba a kategóriába tartozik, hogy szólok: engedd el, hagyjad, pfúj, KÖPÖDKI! Kár volt belekezdeni, kár volt befejezni. Legalábbis, addig befejezni, amíg az első kötetre volt megbízás, mert hogy a történet nincs lezárva az biztos és senki épelméjű nincs aki erre egy dollárt is kiadna, hogy legyen folytatása.
Egyetlen mentsége a külcsín. Semmi különleges, nem múzeumba való, de teljesen jó és vannak oldalak amik szerintem kifejezetten csinosak. De ennyi.
Sajnálom, mert nagyon szexin volt beharangozva, egy 18+os erotikus thriller.
Ebből aztán egy olyan Szürke ötven árnyalata / (Twilight / Alkonyat), Da Vinci Kód, Assassin's creed (A film) keveréke lett, hogy mindenből venni a majdnem legrosszabb részét és azokat egy képregénybe gyúrni.
A női főszereplő mentálisan retardált, én érzem magam kellemetlenül, ahogy volt megírva a karaktere. Nőként konkrétan sértőnek érezném.
A thriller része kesze-kuszán indul, állandóan ugrál a jelen / jövő, mentális kapcsolattal az eltitkolt Illuminati szerű ősi űrlény szektával vagy mi a fenével és nekik van valami ősi ellenségük aki meg az állítja, hogy ők a jófiúk és meg...
Szóval igen, olyan az egész történet, hogy "Ez történt és utána az, azután meg az, utána később meg amaz"... Nincs semmi koherencia mi miért történik, próbál túl misztikus lenni, próbál túl sokat felvezetni és akkor próbálja még a főszereplőket is kidolgozni olyan mellékszereplőkkel együtt amik néhány oldal után mentek a levesbe...
Nem.
Kevés képregényre vagyok mérges, de erre az voltam.
Mostantól sokkal jobban megfontolom, ha meglátom a Peter Milligan[1] nevet a borítón...