Egyik pillanatról a másikra meghal az összes férfi a földön.

Na, nagyjából így kezdődik ez a több kötetes képregény és ennek a következményeit vázolja fel és feszegeti ez a történet.

Természetesen nem kis káoszt okoz, hogy a Föld népesség fele elpusztul egyik pillanatról a másikra.

A különböző női szekták alakulása, akik éltetik és ünneplik mind ezt, a legelvetemültebb ultra feminista csoportok, az őrületbe kergetett szex hiányban küzdők, akik mindennek ellenére próbálják a status-quot fenntartani vagy akik Mad Max szerű apokaliptikus anarchista újraindítást akarnak, meg persze azok akik lázasan dolgoznak azon, hogy a fajfenntartás működjön. A klónozás még gyerekcipőben jár, úgy mint nálunk a valós életben és bármilyen mesterséges megtermékenyítés sikertelen.

Érdekes kérdéseket vet fel és nem kis kalandot jár be főhősünk, Yorick, az utolsó férfi. Szinte végig az ő szemszögéből látjuk a történéseket.

Ki tudta, hogy a Norvég, Dán, Svéd, Ausztrál, Kanadai, Spanyol haditengerészetében szolgálhatnak vegyesen nők és férfiak tengeralattjárókon?^[1]

Elég jó és nem lett elcseszve a vége amivel szinte mindig bajom van az ilyen hosszabb regényeknél. Van egy elég erős közepe és egy megmosolyogtató vége.
És még a szerelmi szál benne se olyan vészes. Kicsit néha idegesítő, de legalább máshogy mint az összes többi klisé esetén. Elvégre, egy fiú van akinek van egy szerelme és ezzel egy belső őrlődése dilemmája.