Egy tipikus esete annak, hogy az eredeti jobb mint a film.
Ebből a címből nem derül ki és nem is volt kifejezetten reklámozva a film maga egy képregény feldolgozás. Már pedig az Edge of tomorrow (A holnap határa)^[1] ezen a mangán alapszik. Maradjunk abban, hogy a nagyon alapokat átvette, de a képregény azért más. Maga a film is teljesen korrekt és élvezhető.

Ha valaki látta a filmet, akkor meglepetés fogja érni. A manga kevésbé Hollywood, néhol ordítóan tipikus japán, de pont ezektől lesz másabb. A fő probléma a film adaptációkkal, hogy egyszerűen nem fér bele minden ami fontos. A látvány és akció kárára megy a karakterfejlődés.

Egy hasonlattal élnék. Ez a képregény olyan, mintha a Groundhog Day-t (Idétlen időkig)^[2] kereszteztek volna egy kicsit technoblablás világháborús regénnyel.

Űrlények megtámadják a Földet és elég rosszul áll a szénánk. Nem tudjuk miért. Technológiailag és biológiailag fejlettebbek vagyunk és eleinte még emberfölényben is. De az egész világ összefogva sem nem tudja megállni előrenyomulásukat.

Kivéve egy hadosztály, kivéve egy katona: Angel of Death. Mad Wargarita. Full Metal Bitch.

Egy háború amit karddal és bárddal és végtelen idővel lehet csak megnyerni.

A végén meg megnyalod mind a 10 ujjad.